2013. szeptember 14., szombat

Őszi gondolatok, így szeptember közepén...




Esős, borongós idő, búsan szemerkél az eső. Egyre jobban közeledik az ősz.  Aranyba öltözött
fák, ködös , hűvös reggelek várnak ránk. Jól esik  egy jó meleg tea mellett elüldögélni, egy jó könyvet olvasni, zenét hallgatni, elmerengeni az életünkön, vagy  összebújni azzal, akit éppen szeretünk. 





Zelk Zoltán 

Avarszín

Avarszín gyapjúkabátban
elszállt az ablak alatt,
futottam rögtön utána,
kergettem, mint a nyarat.
Futottam, jaj, de hiába,
elnyelte a fergeteg,
ősz lett, mély-ősz egy csapásra -
zuhogtak a falevelek.
Kertjeink halotti tánca,
zóduló sárga szelek,
avarszín gyapjúkabátja
hol száll most, merre lebeg?
Megáll az ember zihálva,
s ríni kezd, mint a gyerek
s kérdezi csak úgy magába:
istenem, kit kergetek?

Szelet és falevelet.




"Az emlékezésnek is van éghajlata, flórája és faunája. Ez az éghajlat egyáltalán nem mérsékelt. Telítve van végletekkel. Az igazi ősz soha nem az, amelyet éppen megélünk, hanem az a másik, aranyfürtös, halálra érett és csodálatos, melyre egy tavasszal emlékezünk."

Márai Sándor




"Létünk olyan, mint a vonuló őszi felhők,
A lényeg születését és halálát látni olyan, mint egy tánc látványa,
Egy emberöltő annyi, mint egy fényvillanás az égen,
Úgy elsuhan, mint a hegyi patak a meredek hegyoldalon."


Buddha








Ady Endre

Nem jön senki


Kipp-kopp, mintha egy asszony jönne,
Sötét lépcsőn, remegve, lopva:
Szívem eláll, nagyszerüt várok
Őszi alkonyban, bizakodva.

Kipp-kopp, szivem megint megindul,
Hallom megint: mély, nagy örömre,
Halk tempóra, titkos ritmusra
Mintha jönne valaki, jönne.

Kipp-kopp, most már egy síri alkony
Ködös, süket nótáját zengi
Az őszi est. Ma se jön hozzám,
Ma se jön hozzám senki, senki.





Ellen Niit

 Az éveknek szárnya van, kedvesem


Szárnya van az éveknek, kedvesem
elszállnak napjai a tenyeredről, akár a madarak.
Eljött az ősz,
távozót krúgatnak
az égre ékelődő,
fölszálló darvak.

Hullatja dérverte
levelét a nyír,
éjjelente csillagok hulldogálnak az
égi csillagfáról.

Jöjj, kedvesem, gyűjtsük össze,
amit a nyár adott,
ízleljük édességük,
s tegyük el télire
a télirevalót.

De hadd maradjon köztünk
ennek az ősznek
néhány pirosba
játszó levele.

( Kányádi Sándor )






1 megjegyzés: