2009. május 29., péntek

Nagy Gáspár-vers




Ma ezt a verset olvastam:






Szerettem az őszi nőket



Szerettem az őszi nőket

gyümölcsillattal jövőket
érett szeptemberedőket
hajnali ködbe tünőket
az októberi lobogókat
novemberben elhagyókat
mint elúszó gyors hajókat
amíg néztem láttam őket
a folyton télre készülőket
szemükben is didergőket
de fák példáján vetkezőket
igen - a velem vétkezőket
sóhajuk ívén az óh-kat
a velem együtt meghalókat
nagyon szerettem a jókat
vad álomba ringatókat
s az álomból ébredőket
homlokukon a redőket
Holddal Nappal felkelőket
nappal velem bolyongókat
haloványuló bolygókat
csillagokra szakadókat
csillag-gyereket termőket
szerettem az őszi nőket
nem nevezhetem meg ŐKET



( Kezembe került Nagy Gáspár Múlik a jövőnk c. kötete, beleolvasgattam .

Megragadott ! Ezért leírtam. )




Naplegenda









A Fesztivál Szinházban láttam !
Még áprilisban !

Nagyon szép előadás!
Látni kell!

" A Naplegenda " című táncos produkcióval az alkotók egészen eredeti, eddig nem látott látvány- és hangzásvilágot hoztak a hazai és a külföldi táncszínházi előadások világába. A Naplegenda friss, kreatív, szellemében 21. századi táncszínházi előadás, amely a művészet sajátos eszközeivel jeleníti meg a Nap kultuszát, életünkben betöltött szerepét, égi útjának és az emberi élet menetének, fordulópontjainak kapcsolatát.
A koreográfus, Mihályi Gábor a magyar és a közép-kelet-európai néptáncok legdinamikusabb, legsodróbb erejű motívumait ötvözte és állította színpadra a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével. Munkájáért 2000-ben a Magyar Táncművészek Szövetségétől megkapta „Az év alkotója” díjat. A produkció zeneszerzője, a Riverdance szólistájaként világot járt Nikola Parov a kelet-európai népzenei tradíciókból táplálkozva új, eredeti zenei világot teremtett, amelyben a szaxofon, a dobok, a rézfúvósok és a hegedű hangzása tökéletes harmóniát alkot. A dinamika, a hagyomány és a misztikum varázslatos egyvelege ez a népzene és a world music stílusában készült zenemű. "
( Zene: Nikola Parov
Jelmez: Imrik Zsuzsa
Látványterv, festmények: Barcsik Géza
Zenészek: Borbély Mihály, Kovács Ferenc, Salamon Beáta, Lázár Zsigmond, Major László, György Mihály, Balogh Kálmán, Kovács Ferenc, Orosz Zoltán
Szólót énekel: Herczku Ágnes, Németh Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Asszisztensek: Bakos Gabriella, Borbély Beatrix, Varga Péter
Koreográfia: Németh Ildikó, Mihályi Gábor, Ónodi Béla, Szappanos Tamás, Végső Miklós
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője )



2009. május 28., csütörtök

Dresch Quartet-jazz

Ha szárnyalni akarsz, akkor a mai napon menj el a XIV.ker. Olof Palme sétány 3 sz. alatt lévő
" Kertem " helyre !Itt lép fel a Dresch Quartet.

2005-ben egy szép őszi estén elsétáltam a Millenáris egyik rendezvényére, ahol a Dresch Quartet játszott, már a jelenlegi felállásban: Dresch Mihály szaxofon,Lukács MIklós cimbalom, Szandai Mátyás nagybőgő, Baló István dob.

  Amikor először hallottam őket, bevallom, elvarázsolódtam! Azóta is rendszeres rajongójuk vagyok! Gyakran hallgatva őket, sok szép zenei élményben volt részem.

Idézek egy róluk írt cikkből, mivel ennél pontosabban és szebben én sem tudnám minősíteni Dresch Mihály zenéjét.

" A zene és az élet Dresch Mihálynál mindig szerves és intenzitású egységet alkotott, ezért is természetes számára, hogy a belülről feltóduló hangok alapvetően a szülőföldjéhez, a tágabb környezetéhez tapadnak, abból merítenek, és ahhoz adnak hozzá. A honi dzsesszmuzsikusok derékhadával ellentétben sosem arra törekedett, hogy a főáramú amerikai zenét minél hűebben szólaltassa meg, hanem annak kifejezésformáit saját kultúrája - elsősorban népzenei - hagyományaival töltse meg. Nem a tengerentúlról importált fekete muzsikát próbálta meg jól-rosszul koppintani, hanem belülről építkezett. Saját szavaival élve a benne égő " fölséges " tűzön, a feszítő belső energiákon akart úrrá lenni és azokat formába önteni. Egész életében arra törekedett, hogy érzékeltesse az ember egyszerre szeretheti a legtisztább dzsesszmuzsikát és az eredeti népzenét. Egyszerre lehet korszerű és magyar. "

" Dresch lemezeinek címeiben benne van ars poetikája. Ez a muzsika valóban Sóhajkeserű, egyszerre fájdalmas és ellenálhatatlan, ott vannak benne a Gondolatok a régiekről, tehát a magyar múltból, történelemből, kultúrából merítkezik. Zeng a lélek, azaz a belső rezonancia meghatározó szerepet játszik a kompoziciókban, s Dresch eddigi életműve egyetlen elszakíthatatlan Folyondár, hosszú lélegzetű zenei folyamat, igazi alámerülés. Túl a vízen, Hűség,Mozdulatlan utazás, Egyenes zene, Élő nád - magyarázni sem érdemes..."

( Jávorszky Béla Szilárd)

Az idén megjelent legújabb lemeze: Ritka madár

( Aki többet szeretne tudni: http://dreschquartet.hu/






2009. május 27., szerda

Krajcárkeringő




Romantikus olvasmány!

Aki szeret a múltban járni , és a férfi-női kapcsolat mélységében elmerülni….

Olvassa el Jane Aamund-tól:

KRAJCÁRKERINGŐ

A dán írónő egy kötetben megjelentetett háromrészes családregénye több generáción keresztül követi nyomon egy 19. századi kisvárosi család életét. Juliane, az első férjét elvesztő, ám az igazi szerelmet második férje személyében megtaláló többgyermekes anya fantasztikus erővel fogja össze a nagy családot, amelyet négy fián és a lányán kívül a kiterjedt rokonság többi tagja alkot. Ő az erős egyéniség, akihez képest a család tagjai akarva-akaratlanul maghatározzák magukat, s bármilyen kitörési utakat is keressenek, előbb-utóbb ráébrednek, hogy ellenállhatatlan erő kényszeríti vissza őket ennek az asszonynak a bűvkörébe, aki kifogyhatatlannak látszó életerejével valósággal megbabonázza a környezetét. A kiterjedt családi kapcsolatok, a rokoni viszonyok, az útja és újra fellobbanó, majd elsimuló viták, a közös nehézségek és az azt legyőzni képes családi összefogás valósághű bemutatása a mű egyik leghangsúlyosabb szála. A kötet legnagyobb erénye mégis talán az, ahogy az adott történelmi kor, a változó társadalmi-gazdasági körülmények és a kulturálisan eltérő rétegek hiteles ábrázolása mellett képes örökérvényű igazságokat felmutatni a férfi-női kapcsolat mélységeiből, nehézségeiből. Kortól és helyszíntől függetlenül ki-ki magára ismerhet az udvarlások, a csalódások, a házasságok, a megcsalások és megcsalatások finoman, érzékien, sőt néhol kifejezetten erotikusan megrajzolt képeiből.


A hazájában nagy sikerű írónő regényéből , Dániában film is készült.

Az írónő újabb könyve:

Coloradói álmok

Két érett korú ember szenvedélyes szerelmének története, amely kétségtelen bizonyítékát adja annak, hogy a szerelem nem ismer határokat.

A dán írónő ezért a regényéért Dániában 1998-ban elnyerte a dán könyvkereskedők Arany-Pálma díját.


Pillangó


Ismét megjelent a Pillangó!


Henri Charriére

( 1906-1973)


Pillangó

Pillangó, aki becenevét a mellére tetovált pillangónak köszönheti, huszonöt évesen a párizsi alvilág ismert figurája. Egy strici állítólagos meggyilkolása miatt bíróság elé állítják, de mivel ártatlan, bízik az igazságszolgáltatásban. Elég azonban egy hamis tanú, egy könyörtelen ügyész valamint tizenkét befolyásolható esküdt, és máris kimondják az ítéletet: életfogytiglani kényszermunka egy tengeren túli fegyenctelepen, a "földi pokolként" ismert Ördögszigeten.

Pillangó nem törődik bele az őt ért igazságtalanságba, nem hajlandó egy fegyenctelepen meghalni valamiért, amit el sem követett. Bár bűnözőkörökben lehetetlennek tartják az Ördögszigetről való kiszabadulást, odakerülése pillanatától két gondolat tartja életben: a szökés és a bosszú. Mint egy megszállott, csak ennek a két dolognak él. De újabb és újabb, hihetetlen találékonysággal megtervezett, életveszélyes menekülési próbálkozásai rendre kudarcot vallanak, és minden egyes szökési kísérlet után egyre szigorúbb börtönbe, egyre kilátástalanabb körülmények közé kerül. Ennek ellenére nem adja fel, hajtja a szabadság utáni sóvárgás és a bosszúvágy, ezekből merít erőt, hogy ki tudja állni az elfogását követő, gyötrelmes testi-lelki kínokat. Csaknem másfél évtizedes fogsága alatt tizenháromszor kísérli meg a szökést, örökké bízva benne, hogy egyszer végre a szerencse is mellé áll, és bosszút állhat azokon, akik az "enyészet útjára" küldték.

A Pillan­gó nem egyszerűen egy szökött fegyenc élettörténete, hanem a 20. század egyik legfontosabb regénye. A saját igaz történetét elmesélő Henri Charriere a Pillangó-val az elpusztíthatatlan szabadságvágy és a minden akadályt legyőző akaraterő örök szimbólumát alkotta meg.

A könyv először 1970-ben jelent meg, ami világhírt hozott írójának. Milliós példányszámban fogyott el. Meg is filmesítették. A Pillangót a kor egyik nagy sztárja: Steve Mc Qeen játszotta, de szerepet kapott mellette Dustin Hoffman is.

Izgalmas, jó olvasmány!

Ignácz Rózsa


Olvasni jó!
Ignácz Rózsa

Két könyvet olvastam az elmúlt időszakban Ignácz Rózsától. Különösen az ifjabb nemzedéknek ajánlom, de bárki is olvassa, azt hiszem elgondolkodtató élményben lesz része.
Legeza Ilona két könyvismertetője mindent elmond a két regényről. ( A képen Ignácz Rózsa sírja látható a Rákoskeresztúri temetőben )

A VÁDLOTT

Az önéletrajzi ihletésű regény, a Rákosi-diktatúra legkeményebb éveiben, "fiókregényként született", mert 1947 után "irredenta-klerikális" nézetei miatt Ignácz Rózsa hallgatásra kényszerült. A dunapentelei szocialista várost építő munkatáborban, hét, előéletében nagyon is különböző ember sorsa fonódott össze. Dr. Dániel Ferenc író és filozófus, gyenge testalkata miatt nehezen bírta a kemény fizikai munkát, ám lelkében ő a legerősebb. Koltay Ákos szintén íróember, ő baloldali nézetei miatt járta meg a mauthauseni haláltábor poklát, és amikor azt hitte, ennél rosszabb már nem jöhet az életében, hazatérve internálták Dunapentelére. Tornyos Bertalan keménykötésű kulákember, aki csekélyke vagyonát kemény munkával szerezte, ám a Rákosi-rendszer ezt nem nézte jó szemmel, és őt is otthona elhagyására kényszerítette. Gulyás Gyula a "púposnak" becézett kisiparos asztalos, régi "szocdem", aki nézetei miatt, a háború előtt már Horthy börtöneit is megjárta, ebben a megváltozott, feje tetejére állított világban végképp nem érti, hogy mi történik körülötte, és miért kell az új rendszerben is ilyen nyomorultul élnie. Kérges, agyondolgozott kezével Kovács Ákos elbeszéléseit igyekszik papírra vetni. Kaszás Nagy István módos parasztként került a brigádba, valamint Boriska, a kis parasztlány is, akit forró vére egyre csak hevít a férfiak után. A brigád hetedik tagja Hanna grófnő, az olasz származású férjét elveszített özvegyasszony, aki legalább fiát, Konrádot biztonságban tudhatja Olaszországban. Amikor a hét ember véd- és dacszövetséget köt, mindannyiukat Nagykanizsára viszik át egy másik munkatáborba, ahol Dániel Ferenc kivételével megfogalmazódik bennük a disszidálás lehetősége. A kis csapat széthullik, mert a hat ember nekivág a bizonytalan jövőnek, hogy végleg maga mögött hagyja azt a hazát, amely kifosztotta, cserbenhagyta őket. Ignácz Rózsa kitűnő jellemrajzokat ad szereplőiről, és remekül ábrázolja a kort, melyben a történet játszódik. "A vádlott szinte 'kötelező olvasmány' mindenki számára, aki gyermek volt 1956-ban, vagy a forradalom után született, és csak elbeszélésekből ismeri azt a fizikai és lelki terrort, ami hazánkat az 1956-os robbanáshoz vezette" - ajánlható a szerző fiának, Makkai Ádám Amerikában élő nyelvésznek a kötethez írt meleghangú előszavával a - lebilincselően szép regény.

ÜNNEPI FÉRFIÚ

A regény Szent László király életéről szól, de nem szokványos történelmi regény: korabeli krónika, dráma, tanulmány, levelek, vallomások, interjúk váltogatják egymást.
A mű három fő részre tagolódik. Az első (Pillanatok tükrében) krónika formájában beszéli el hőse életét. A nép száján csodás történetek terjedtek el a királyról: sziklából vizet fakasztott, könyörgésre kövé vált a kunok pénze, egyedül ő ugratott át a Tordai-hasadékon. Lengyelországi hadjáratát és szomorú halálát végül drámai formában idézi fel a szerző.

A második részben (Káprázó időben) már az utókor szemével vizsgálja az írónő a szent király alakját, akiről teljesen ellentétes vélemények alakultak ki. Azt mondták róla, hogy tovább élt, mint a közönséges halandók; némely krónikás szerint rettenthetetlen hős, erényes, a lovagi eszme megszállottja; mások szerint csöppet sem rettenthetetlen, inkább engedelmes, alázatos lélek. A középkori krónika szerint reális gondolkodású államférfi, villámgyorsan határozó és bölcsen cselekvő, ugyanakkor sokat tusakodik önmagával.

A harmadik részben (Ma - 1950-51) interjúkat olvashatunk; baráti levéltöredékek vallanak a Szent Lászlóról kialakult képről. Mindezekből azt szűri le Ignácz Rózsa, hogy hősének alakja méltánytalanul szorult háttérbe Szent István mögött; szerinte László a magyar történelemnek egyik legnagyobb egyénisége, aki megteremtette az összhangot a pogány magyar hagyományok és a kereszténység között.

Ignácz Rózsa

Született: Kovászna, 1909. január 25.Budapest, 1979. szeptember 25.

magyar író, műfordító, színművész.

Ignácz Rózsa sírja Budapesten. Új köztemető: 63/8-1-90.

1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931-1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja. 1939-1940 között a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítója. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól, és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945-1947 között a Fővárosi Kiadónál dolgozott mint lektor, majd a Református Élet című lap szerkesztője volt. 10 évi kényszerű hallgatás után jelenhetett csak meg 1957-ben elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt). Román nyelvből készített maradandó fordításokat. Férje Makkai János újságíró, politikus volt.

Díja : Ferenc József-díj 1942 ( Wikipédia)

2009. május 26., kedd

Bella István-vers






Bella István


Falevélen talált sanzon


Igen, és egyszer meghalok
és nem leszek, csak puszta név,
vagy az se, falevélvacok
résekből egy szín visszanéz,
Nem lát meg ember, se madár,
te sem, pedig súgom: "vagyok"
- bár torkom nincs, s hangom akár
az augusztusi csillagok
elég a lombbal, mielőtt
szólhatnék ... Fű,hamu,dadog.
Simítsd meg majd a levegőt
testeddel, s tudd hogy az
vagyok.

( Ugye szép, szinte zenél!)

Loreena Mc Kennit


















Világzene !

LOREENA Mc KENNIT



Margitsziget június 22. 20:00





" Az egyszerűségükben szép ír és kelta dalokat tartalmazó kezdeti lemezei után, kiforrt, egyedi, összetettebb a stílusa, ami napjaink egyik legmisztikusabb muzsikája. Énekhangját és hárfajátékát számos más hangszer is kíséri." 



Loreena Mc Kennit ír származású, kanadai folk zeneszerző, énekesnő, producer.
A zenéjét hallgatva átváltozunk, eltávolodunk abba a képzeletvilágba, amit ez a nagyszerű művész a hangulattal, a hanggal, a muzsikával létrehoz nekünk.




Kaltenecker Zsolt















Van nekünk magyar
előadónk!

                                                                                     Kaltenecker Zsolt

Aki egyszer is meghallgatta játékát, bizonyára lelkes hallgatója lesz máskor is!


Mit is kell tudnunk röviden róla?

( 1970. október 12-én születetet Budapesten, klasszikus zenei tanulmányait 8 éves korában kezdte. Néhány év elteltével az improvizáció és a komponálás felé fordult érdeklődése. 1996-ban végzett a Liszt ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz-zongora szakán. 1996 őszén New-York - ban
Jaki Byard-nel tanult magánúton. )

A Kaltenecker trió zenéje egyszerre world music, jazz, pop, rock és new age.

" Kaltenceker Zsolt az egyik legjelentősebeb zongorsita. Először is figyeljük meg brilliáns technikáját, ami leginkább Oscar Petersonra vagy más hasonló színvonalú zongoristára emlékezetet bennünket. Frazeálása olyan egyéni, ami mindeki mástól megkülönbözteti. Emellett harmónia érzéke is fantasztikus." ( Musee Magazine : Yuichiro Takagi )

És mit ír róla a Gramofon-ban Vörös Eszter?

" A Crossing kifinomult, egyéni hangulatú lemez, ami persze nem meglepő a három fiatal zenésztől. Egyébként is kíváló muzsikosok, együtt pedig harmonikus triót alkotnak, maradéktalanul egymásra találva. Kaltenecker játára irigylésre méltó technika jellemző, amely hol virtuóz futamokban, hol pedig fantáziadús ritmusalapokban mutatkozik meg."

K.L.B Trio Feat. AndrewJ. fellépnek: 2009. június 9. 20:oo - Dürer Kert

K.L.B.trio fellép: Balatonbogláron 2009.július 17-én 19:00 órakor a Jazz és borfesztiválon.

Menjünk és hallgassuk őket!



Jan Garbarek





Zene !!!
Szent István Bazilika










2009.május 27-én 20:00 órakor Jan Garbarek a világhírű szaxofonművész és a brit énekegyüttes, a Hilliard Ensemble ad hangversenyt.
Az Officium című CD koncertváltozatát hallhatja a közönség.

" Az anyagot a bregenzerwaldi hegyek között fekvő Propstei St.Gerold apátságban vették föl. A munka során több alkotó szellem inspirálta egymást: a brit Hilliard Ensemble, a vokális egyházi zene, a gregorián éneklés, és a kortárs zene egyedül álló férfi kamarakórusa, a norvég Jan Garbarek, Európa egyik leggünepeltebb muzsikusa, valamint a producer: Manfred Eicher.
A Hilliard Ensemble az angol énekeskúltura egyik legjelesebb képviselőjének számít. Munkásságuk mind a régi-, mind pedig a kortárs zene területén egyedülálló. "

Nem olcsók a helyárak, hiszen a legolcsóbb is a 9 ezer körül jár!

Aki teheti és mégis megnézi, meghallgatja őket, bizonyára maradandó élményben lesz része!

Jan Garbareket a rajongók, rövid időn belül Veszprémben ( 2009.július 24-én ) hallhatják, ahol a Veszprémi Ünnepi játékokon lép fel, Rainer Brüninghaus ( zongora), Yuri Daniel (basszusgitár) és Julio Barreto ( dob) társaságában!

( Jan Garbarek John Coltrane művészetének hatására autodidaktaként kezdett zenét tanulni. Először tenorszaxofonon, később szoprán- és basszus hangszereken is játszott. Coltrane zenéjét követve számos hatás érte, amelynek köszönhetően sikerült világszerte egyedülálló játékstílusát kialakítania. Zenéje karakterisztikusan skandináv dzsessz, melodikus és atmoszférikus. Játékát világszerte hatalmas siker kíséri. )







2009. május 25., hétfő

Pikáns Zsoltár










Annak,aki szerette Mezei Máriát,
de annak is, aki nem

láthatta már őt!



A Pinceszínházban látható egy olyan darab, amit érdemes megnézni!





Pikáns zsoltár



( Pápai Erika Mezei Mária estje
rendezte: Szigethy Gábor )

" Nyolcvan perc egy színésznő öltözőjében. Negyven év a magyar történelemben. Egy kopott színházi öltöző. Mezei Mária fellépésre készül. És kérdezik. Többen kérdezik. A színésznő válaszol.

Mezei Mária a szinpadon, éjszakai lokálban, mindenütt, egy életen át hirdette az igazságot.
A saját igazságát! Játszott verses tragédiát, könnyed komédiát, bóhozatot, drámát, érzelgős operettet, énekelt kuplét, sanzont, zsoltárt, magyar nótát, népdalt.

Mezei Mária színésznő volt a XX. században, Pápai Erika pedig színésznő a XX.század végén. Mezei Mária szavait idézi, dalait énekli, sorsát éli a szinpadon. Megpróbálja elmondani, hogy mennyire nehéz és egyben gyönyörűséges szinésznek lenni. "


( Mezei Mária levele Latinovits Zoltánnak - Bujdosó Lány ( 7)
In memoriam Latinovits Zoltán -levelek )



"Drága Zoltán,

Budakeszi, 1967. április 10.

azt hiszem tizenötéves koromban írtam utoljára szinésznek " rajongó levelet ", szegedi gimnazista koromban. Akkor még könnyű prédája voltam a szinház varázslatának. Azóta több, mint negyven év telt el, amiből harminchatot a színház sűrűjében éltem le, s magam is varázsló lettem.
Ma, mikor tiszta szívből kívánok kiszabadulni színészi tehetségem fárasztó rabságából - elsősorban azért, mert már nem hiszek a Szinház világot előrevivő , - mondjuk ki - megváltó hivatásában... Maga velem csodát tett: visszaadta a valódi szinészet nagyszerűségébe vetett hitemet. Az a " saját vérrel szinezett szinészet", ahogy maga játszik ( és ez a legtöbb ), igenis előrevisz, felemel, megtisztit, tanít, többé-jobbá-igazabbá: boldogabbá tesz. Ez az önmagát meggyújtó és naponta elégető áldozat - szent cselekedet.
Köszönöm a tegnapi televiziós estét. Az olcsó és híg szórakozások eme furcsa eszköze eltünt, s a Maga szíve őszinte dobogásával telt meg a szobánk.
Bocsássa meg a stílusomat. Rajongó, lelkendező kislánnyá lettem, pedig megfárasztott, kiábrándított, sőt megalázott öreg magyar színésznőként értem haza tegnapelőtt Párizsból." Szolgálati úton voltam és jól szolgáltam annak a pár száz magyarnak ott kint, de a körülméyek, amit a hozzánk és dolgunkhoz nem értő, mellénk beosztott hivatalos emberek lekezelő közönye teremtett, szó szerint beteggé tett. Vigyázzon Magára!...
Én úgy vigyázok, hogy lassan véglegesen kihúzódom a szinházak fülledt kupolája alól, az igazi égbolt alá: a fák, virágok, szép állatok és jó emberek közé. Hiszem, így is be tudom majd tölteni törvényemet: Igazul, tehát szépen, tehát hasznosan kifejezni az életet.
Bizony az igazmondó színészet magasfeszültségű árama egy idő után szétroncsolja a huzalokat. Hazudni szégyellek.- nem is nagyon tudok -, élni viszont imádok. Még egyszer kérem, vigyázzon Magára!
Befejezem. Köszönök mindent, amit eddig láttam és amit még látni fogok. Évával együtt nagy szeretettel ölelem

Mezei Mária "



2009. május 24., vasárnap

Goldoni








C.Goldoni

( 1707-1793 )



Jelenlegi ismeretünk szerint 120 színművet szerzett, életműve maga is terjedelmes.
" Céltudatosan valósította meg vezéreszméjét, az olasz komédia megreformálását.
A komédia megújítója. Velencében kialakítja a vígjáték polgári, realisztikus szemléletmódját, színházi reformját, megalkotja a polgári vígjátékot, mint műfajt.
Ügyel a művészien kidolgozott szövegre, szakít az un. "fentebb stilussal", és hőseit nyelvhasználatukkal is jellemzi.
Az állandó típusokat a tipikus figurák váltják fel. Nevetségessé teszi az emberi gyarló tulajdonságokat: A kicsinyességet, a nőgyülöletet, a pletykát, de hisz az ember nevelhetőségében. A szinpadi látványosság, hagyományos figurák mellett, főhőseit egyénivé, valóságossá tette, műveit társadalmi tartalommal látta el. A szinpadon eltűnik a színészek addig viselt álarca. ( Wikipédia )

A Katona József Színházban láttam Zsámbéki Gábor rendezésében:

Goldoni - A karnevál utolsó éjszakája c. darabot.


A darab azóta számtalan díjat besöpört. Megérdemelten!

A dráma a kisemberek kicsinyes problémái körül mozog.
Gondos, finom rendezés, remek jelmez, díszlet,
kitűnő színészi alakítások!
Felhőtlen kilkapcsolódás a nézőknek!
( Csupa életöröm- életérzet )

Ajánlom mindenkinek, aki még nem látta!

2009. május 23., szombat

Osho



Most éppen OCHO-t olvasok

Idézek:

" A legtöbb dolog, amiben a nő és a férfi különböznek, csak viszonylagos. A különbségeket éppen hogy meg kellene becsülni, fenn kellene tartani, mert ezek teszik vonzóvá egymás számára a két nemet. Nem egymás elítélésére kellene használni őket. Én azt szeretném, ha a két nem egy szerves egységgé válna, megtartva közben önnön szabadságukat, mert a szeretet nem megköt, hanem szabaddá tesz. És akkor egy szebb világot hozhatnánk létre. Az emberiség egyik fele most meg van fosztva attól a lehetőségtől, hogy ebben közreműködhessen, pedig ez a fél, a nő, nagyszerű adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy egy szebb világ jöhessen létre. Az ő közreműködésével egy gyönyörű paradicsom lehetne a világ.

A nőknek fel kell kutatniuk és ki kell fejleszteniük lelkükben a saját potenciális képességeiket, és akkor gyönyörű jövő vár rájuk. A férfi és a nő nem egyenlők és nem is egyenlőtlenek - ők egyedülállók,egyediek. És két páratlan, egyedi ember találkozása újabb csodával gazdagítja a létet. " ( OSHO)

( Nem mindenben értek egyet OSHO filozófiájával. Például a család helyett legyenek kommunák. Azaz a házasság elavult intézmény.
Erről nekem egészen más a véleményem ! De érdemes a könyvet elolvasni.)



és egy vers József Attilától:




RIÁNAK HÍVOM

Riának hívom őt
De éppúgy mondhatnám sónak, vagy villámnak is
Sok értelmetlen dolgot csinálunk, azt mondjuk rá, hogy szép
s azután kiejtjük kezünkből
Röntgenfényből faragták, átsugárzik a falakon és szavaimon
Haj, de igen messze van
Ha egyedül vagyok, odaül homlokom elé, nagyon fájhatok
neki
Sóhajt s testemre hulajtja fájdalmait
Csodálatos, hogy más nem vette észre feje fölött a virágokat
Pedig én láttam, hallottam is, szines harangokat dobálnak
jobbra-balra
Belőlük mosolyognak föl jövőbeli gyerekei
Közöttük jár, nagy gonddal ügyel rájuk, de erről sem tud
Azt hiszi ilyenkor, hogy takarít, vagy, hogy engem kínál
meg vacsorával

Egy hangvilla két ága vagyunk
S mégis, ha egymásra nézünk
Néha rekedten száll föl a szomorúság.

( 1924.szept.? )